Szeretettel köszöntelek a Győrsövényház klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Győrsövényház klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Győrsövényház klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Győrsövényház klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Győrsövényház klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Győrsövényház klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Győrsövényház klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Győrsövényház klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ezt a témát Pozsgai Éva indította 14 éve
Csak néhány napja vagyok tagja a Kóny Klubnak, mégis úgy érzem, mintha "otthon" lennék. Egy rendkívül energikus, jó klubvezető és érdeklődő tagság révén formálódik a település "arculata." Róluk jutottak eszembe a következő gondolatok: Kedves Sövényháziak, volt sövényháziak és mindenki, aki szereti ezt a falut! Ideje, hogy ez az oldal is közös munkával, egy szívvel és lélekkel készüljön. Hancz Gábor személyében egy
igazi lokálpatriótát ismertem meg, aki nem sajnál semmi fáradságot, munkát hiszen évek óta fényképez, ír, agitál a falu érdekében. De ne várjunk mindent tőle! Csak bele kell kóstolni, és máris elmerülhetünk múltunk, jelenünk emlékei, élményei, történései között. Rajta, csak meg kell próbálni felfedezni az alkotás, a közös munka ízét, örömét. Szeretettel: egy Sövényházról elkerült, de szívében ma is sövényházi
Hozzászólások eddig: 4
Pozsgai Éva üzente 13 éve
Pozsgai Éva üzente 13 éve
1928 febr. 4-én született Kónyban. Apja jó hírű cipészmester volt. Anyja - a gyöngyösbokrétás hagyományairól híres - Kóny búcsúi és vőlegénying varrója. László volt a családban a legkisebb gyermek.
Már hat éves korában pénzkereső volt.
"Voltam rikkancs, marhapásztor, arató- és cséplőmunkás, földmúves, traktorosbrigád-vezető, raktáros és kereskedő" – írja önéletrajzában.
A meleg családi fészekből a tizenéves, vézna kamaszfiút kiszakította a háború. 1944 december végén 950 társával együtt elhurcolták Németországba. Egy évet töltött belgiumi lágerekben.
1946-ben a család átköltözött Győrsövényházára, ahol juttatott földön gazdálkodtak. Édesapja súlyos betegsége miatt nem folytatta a cipész mesterséget.
A küzdelmes gyermekkor, a háborús évek, a fészekalapítás gondjai nem tették lehetővé, hogy tovább tanuljon.
"Tavaszomat felfalták
gonosz, sötét árnyak,
mire észrevettem,
A zsugori nyár is,
elrepült felettem,
agykaptáramba
oly kevés nektárt gyűjtöttem."
Autodidakta módon megtanult több hangszeren játszani. Népszínműveket, több felvonásos darabokat tanított be. Zenés, kulturális esteket szervezett Győrsövényházon és a környező falvakban.
1970-től egyre gyakrabban fordult az íráshoz. A szemtanú hitelességével két pótolhatatlan tanulmányt írt. Az egyiket édesanyja életéről, végigkísérve a neves rábaközi festő asszony útját az enyingi gyermekkortól a győrsövényházi utolsó napokig. A másik mű A Győr megyei fiatalok útja a belgiumi bányákig című. Ez a munka 1993-ban a megyei honismereti pályázaton kiemelt első, az országoson 3. díjat nyert.
Egykori iskolám című írása a Győr - Sopron megyei Pedagógiai Intézet és a Hogyan tovább? megyei lap pályázatának 1. díját kapta. Novellája jelent meg a Százoldalas Szabad Földben, több verse a Kisalföldben, valamint irodalmi folyóiratokban.
1995-ben az Amatőr Írók és Költők Szövetsége felvette tagjai sorába. Munkássága elismeréséül Arany Toll díjban részesítette.
1995-ben hunyt el Győrsövényházon.
Kunosné Pozsgai Anna üzente 13 éve
Győrsövényház az én szívem csücske is,hisz ott születtem én is.Remélem,hogy nagymamánk,Pozsgai Pálné megható és igaz életútja nem csak nekünk fontos.Édesapám,Pozsgai Róbert,89éves.Főleg mostanában sokat mesél a "régi időkről".Sok olyat,amiket a mai fiatalok is szívesen olvasnának esetleg.
Örülök Éva a kezdeményezésednek,és ha másokat is érdekel,szívesen megosztom a hallottakat.
Kunosné Pozsgai Anna(Anikó)
Pozsgai Éva üzente 14 éve
Íme egy sövényházi, akit jó lenne, ha a fiatalabbak is megismernének. Remélem, nem tekinti senki önreklámnak.
Pozsgai Pálné, Jankovich Erzsébet (Enying, 1895. ápr. 21. – Győrsövényház, 1976. márc. 12.): naiv festő és író. Szegényparaszti sorból indult. 1927-ben Az én virágaim címen saját költségén verseskötetet jelentetett meg. Mintegy tucatnyi színdarabját a környék műkedvelő csoportjai játszották, több verse napilapokban és folyóiratokban jelent meg. Gyermekkori első festői próbálkozásait színes fejű gyufával készítette. Közel volt a 70. életévéhez, amikor intenzíven elkezdett akvarell és temperával festegetni. Íme egy volt sövényháziról:Egy-egy témát versben és képben is feldolgozott: Régi lakodalom c. sorozata (14 kép), Magyarország az első világháborúban c. sorozata (22 kép). Művészetét a népmesék és a gyermekrajzok üdesége jellemzi, naiv szemlélet hatja át. Képei harmóniát és idillt sugároznak. Számos kiállítása volt itthon és külföldön is. Munkái Kecskeméten a Magyar Naiv Művészek Múz.-ában, Bp.-en a MNG-ban, New York-ban a Continental Fine Art Galleryben, továbbá Memphis-ben és Helsinkiben, valamint hazai és külföldi magángyűjteményekben találhatók.(Az ismertető A magyar életrajzi lexikonban olvasható.)
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Új hozzászólás