Szeretettel köszöntelek a Győrsövényház klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Győrsövényház klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Győrsövényház klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Győrsövényház klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Győrsövényház klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Győrsövényház klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Győrsövényház klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Győrsövényház klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ezt a témát Pozsgai Éva indította 14 éve
Gyűjtsünk ide olyan történeteket, melyek a kastélyról és egykori birtokosairól szólnak!
Hozzászólások eddig: 1
Pozsgai Éva üzente 14 éve
Az alábbi történetet apám naplójában olvastam, melyet 1976. március 8-án jegyzett le.
A volt Fricke-kastély parkjában dolgoztam. Fákat ültettünk, illetve gödröket ástunk Kertész Jóska bácsival.
Ekkor még a kastély hátsó részében lakott a Ficke Valér volt képviselő és földbirtokos lánya és veje. Költözni készültek.
A kert szélében egy bozóttal körülvett kis házikó állt. Valamikor méhek laktak benne. Egyszer csak azt láttam, hogy a Jerneinek a lánya bemegy a bokrok közé (Fricke Valér unokája), és olyasféle mozdulatokat tesz, mint aki a talajt böködi valamivel. Nemsokára elment. Odalopakodtam és körülnéztem. Látom ám, hogy egy fogantyúban végződő vasrúd –amolyan járomszegféle- áll ki a földből. Meghúztam fölfelé. Könnyedén engedett. Amint visszaeresztettem, tompán kopogott.
Semmi kétség! Itt valami elásott holmi van. Most költöznek, és elő akarják venni. Ásó is volt nálam, csak néhány bökés kellett volna, és kezemben a kincs! Mert az volt, egészen bizonyos, hogy az. Nagy izgalmamban nem tudtam, hogy mit csináljak. Elmondtam a Zolinak (apám testvére), hogy mit láttam. Ő azonnal félben hagyta az ebédet, és rögtön mentünk vele a méheshez. Mire odaértünk, az ékszert valaki kiásta… Mert biztosan ékszer volt. Azt mutatja, hogy mindössze 40×40×40-es gödör volt, amelyben feltétlenül csak valami kis kazetta férhetett el. A vasrúd, ami az imént ott volt a földbe szúrva, ott hevert a gödör mellett. Azt hazavittem, és sokáig járomszegnek használtuk.
Ez az eset valószínűleg 1949 tavaszán volt, bár pontosan nem emlékszem már rá. Lehet, hogyha több eszem lett volna, akár gazdag ember lennék. Kezemben volt a kincs, és kiengedtem.
Az esethez tartozik még az is, hogy másnap megérkeztek a nagy teherautók, a bútorokat és egyéb ingóságokat elszállítani. Az iskola igazgatója igen sürgette már a Jerneiék elköltözését. Gazdaképző iskola működött akkor az épületben. Mi a Jóska bácsival az iskola alkalmazottai voltunk. Beküldtek bennünket a lakásba segíteni felrakodni. Az egyik szobában megindult a szőnyeg alattam. Rá volt terítve egy térdig érő gödörre, és amint odaléptem, belepottyantam a gödörbe. Nyilvánvaló, hogy onnan is valami elrejtett holmit ástak elő.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Új hozzászólás